Bezenye

Weboldal

német neve nem csupán lakóinak nemzetiségére utal, hanem jelzi a történelmi múltat is. A honfoglalás után a gyepű védelmére besenyőket telepítettek ide. A később magyarrá vált falut a törökök elpusztították és a Dalmáciából elűzött horvátok találtak itt menedéket. A falu lakói még 1930-ban is zömmel horvátnak vallották magukat.
Jelenleg a község lakóinak mintegy kétharmada vallja magát horvát származásúnak.
A településen aktív egyesületi és kulturális élet folyik.
A Mosonmagyaróvár felől érkezőnek érdemes egy kis időre megállni a temetőnél, ahol a sírkövek feliratai egy anyaországtól elszakadt kis népcsoport identitáskeresését, nyelvéhez való ragaszkodását és sajnálatos asszimilálódását tükrözik.
A Fő út Rajka felőli szakaszáról nyílik az Ady Endre utca, ahol az önkormányzat 11. - szám alatti Wurcz-házat - a település legrégebbi házát - megvásárolta és a horvát kultúrához való ragaszkodás jeleként kis gyűjteményt rendeztetett be.

A három - osztatú ház tisztaszobájában a századforduló polgári ízlését követő flóderozott bútorokkal találkozunk. Ez időre már eltűnt a szépen virágzott festett bútor. A fiókos komód tetején családi fényképek és ereklyék sorakoznak. A szabadkéményes, rakott-tűzhelyű konyha, a gazdaasszony egykori birodalma, most is patyolat tiszta edényekkel, köpülővel, vizes-paddal várja a vendégeket. (Bezenye, Ady Endre u. 11. A kiállítás megtekinthető munkanapokon 14-16 óráig.)
A község nyugati határában emelkedik a XVIII. - század elején épített és a XIX. - században megnagyobbított templom. Homlokzatán a két világháborúban elesettek neveit feltüntető
tábla a település lakóinak etnikai összetételét is tükrözi. A falu két végén un. \\\"pestis-oszlopok\\\" láthatók.
A hagyományápolás szép bizonyítéka a harminctagú felnőtt Jorgován énekkar, valamint az ifjúsági ének- és néptánc együttes.